Túlvédő Szülők

Videó: Túlvédő Szülők

Videó: Túlvédő Szülők
Videó: A szakértő válaszol: a túlvédő ˝helikopter˝ szülők - 2015.09.11. - tv2.hu/fem3cafe 2024, Április
Túlvédő Szülők
Túlvédő Szülők
Anonim

„Mindenki azt mondja, hogy először önmagára kell hallgatnia. Mi van, ha nem hallok semmit? Úgy érzem, belül üres vagyok. Szoktam hallgatni a szüleimre, akik nagyon szeretnek engem, bár az állandó gondnokságuk és ellenőrzésük lehangoló."

Rossz, ha a szülők túlságosan szeretnek? Egyébként mennyi szeretet van? Valószínűleg a válasz erre a kérdésre attól függ, hogy mit tartalmaz a "szerelem" fogalma. Ha a szülői szeretet olyan megnyilvánulásairól beszélünk, mint a túlvédelem, a túlzott, néha akár önkényes ellenőrzés és a gyermekhez való önmaga egy része, vagyis a szó szó szerinti folytatása, akkor ez a szeretet jelentős következményekkel járhat a a személyiség kialakulása és a gyermek további élete.

A túlzottan védett gyermekeknél felmerülő fő és legsúlyosabb probléma az, hogy nem ismerik önmagukat külön emberként, vagyis néha szinte teljesen összeolvadnak a szülő személyiségével. Az ilyen összeolvadás következménye gyakran a belső üresség érzése, amelyet egy gyermekkorban túlzottan védett személy egész életében átélhet anélkül, hogy észrevenné, mivel a túlzott szülői gondoskodás másik súlyos következménye gyakran a tudatosság csökkenése, mint lehetőség a helyes cselekvésre felismerni valódi érzéseit és érzelmeit.

Így a tudattalan érzelmek és a meg nem élt érzések visszaszorulnak a tudattalanba, és megpróbálnak elérni egy személy tudatát, félelmekké, szorongásokká és más neurotikus tünetekké.

A túlvédő szülők gyermeke ritkán érti, mit akar valójában. Azonban gyakran nemcsak a legmélyebb vágyak megvalósításáról beszélünk, hanem a leghétköznapibbakról is. Gyermekkorban a szülők mindig "akartak" egy gyereket. Mindig tudták, hogy mi a legjobb neki, szinte minden döntést meghoztak érte, és gyakrabban cselekedtek is érte.

És a szülői attitűdök feneketlen tárháza lett, ami egyre inkább elnyomta a gyermek személyiségét. Így itt hármas elnyomás érhető el: a gyermek egyéni megnyilvánulásai, mint temperamentum jellemzői; érzések és érzelmek; a saját vágyait.

Egy ilyen nagyszabású elnyomás a belső üresség érzésének kialakulásához vezet - az ürességhez, amely nemcsak nem igazán üres, hanem csak hihetetlenül sok mindent tartalmaz.

A túlzottan védett gyermekek másik jellemzője a körülöttük lévő világtól való erős félelem, hiszen szüleik folyamatosan sugározzák nekik, hogy a világ veszélyes, ezért is vigyáznak ilyen mértékben a gyerekekre, védik és vigyáznak rájuk. Ennek a félelemnek a folytatása és fejlődése az önálló cselekvés képtelenségévé válik, mert a szülők mindig cselekedtek helyettük, illetve maguk gyakorlatilag nem rendelkeznek kudarccal, nem tudják, hogyan kell megtapasztalni, és ezért nagyszerű az esetleges kudarctól való félelem.

A gyermek, aki hozzászokott ahhoz, hogy a szülei szárnyán van, ugyanazt a hozzáállást várja el másoktól, és súlyosan csalódott, hogy mások másként bánnak vele. Ennek eredményeként gyakran erős önbizalom alakul ki, az elutasítástól való félelem. Az ember kezdi érezni, hogy nem elég jó. Néha az ilyen bizonytalanság alapján a perfekcionizmus felmerül, mint az ideálisvá válás vágya annak érdekében, hogy ismerős magatartást találjunk önmagunkhoz.

A túlvédő szülők gyermekei számára nehéz kommunikálni és személyes kapcsolatokat kialakítani, mivel óriási vágyuk van arra, hogy összeolvadjanak egy másik személlyel, és elvárják tőle, hogy szülői feladatokat végezzen velük kapcsolatban.

A túlvédelem fő oka a szülők személyiségében, saját pszichológiai problémáiban rejlik - szorongás, bűntudat, megszállott félelmek, alacsony önértékelés. Általános szabály, hogy azok az emberek, akiket a szüleik ugyanúgy neveltek, vagy éppen ellenkezőleg, elutasítóak és hidegek voltak, túlságosan pártfogolják és ellenőrzik gyermekeiket. Az elutasító szülők gyermekei mindent megpróbálnak megadni gyermekeiknek, amitől gyermekkorukban teljesen megfosztották őket, és gyakran túl buzgóak ebben.

A túlvédelem következményeivel való munka az, hogy egy személyt önálló személyként tudatosítsunk, megszüntessük a szülői beavatkozásokat (attitűdöket), szabadítsuk fel az elfojtott saját érzéseket és érzelmeket, állítsuk vissza az önbecsülést és az önbizalmat. Fontos a Belső Gyermekkel való együttműködés, a Belső Szülő új képének kialakítása és a romboló szülői előírások eltörlése a Belső Szülő szemszögéből.

Ajánlott: