Hiba Az óvodában, 2. Rész

Videó: Hiba Az óvodában, 2. Rész

Videó: Hiba Az óvodában, 2. Rész
Videó: 60 éves a Tibolddaróci Óvoda - 2.rész (2014.11.22) 2024, Április
Hiba Az óvodában, 2. Rész
Hiba Az óvodában, 2. Rész
Anonim

Az aggódó anyák nehezen tudnak megbékélni azzal a ténnyel, hogy a gyermek a saját sorsára született, és nem azért, hogy félelmeinek és szorongásainak érzelmi konténere legyen.

Az ilyen anyák túl sokáig szoptatnak, egy ágyban aludhatnak egy gyerekkel, legfeljebb 7 éves, legrosszabb esetben pedig 16 éves korig. Nehéz elviselniük az elválást, és szinte elviselhetetlen, hogy elengedjenek valakit önmaguktól.

A gyereknek nincs más választása, mint félnie az elválástól. Gyorsan hozzászokik ahhoz, hogy édesanyja dönt és mindent megtesz érte, egészen a fűzők megkötéséig és a gombok gombolásáig. Az óvodában azonban szüksége lesz az önállóságra, a döntéshozatali képességre és a másokkal egyenrangú interakcióra, mindez mély érzelmi stresszbe sodorja, amiből talán felnőttként sem fog kikerülni.

Milyen alkalmazkodási zavarokat figyelhetünk meg egy túlzottan szorongó családból származó gyermeknél:

- érzelmi nehézségek

- magas szintű általános szorongás

- túlzott könnyezés

- emésztőrendszeri problémák (székrekedés, hasmenés, hányás)

- krónikus megfázás

- fóbiák

A belső síkon a baba üzenetet ad: „Félek, félek ettől a világtól, emberektől, minden újtól. Ahhoz, hogy élni tudj, anyád mögé kell bújnod."

Ebben az esetben a rosszul alkalmazkodás évekig tarthat, amíg elszigeteltséggé, krónikus neurózisokká, paranoiás, szorongásos-fóbikus megnyilvánulásokká nem alakul.

Minden a családtól, a szülőktől, a családi neveléstől származik. Az óvoda a gyermek életének egyik legfontosabb kihívása. A szülő feladata nem menteni, nem elutasítani, nem elrejteni a gyermeket, hanem segíteni a megbirkózásban.

Mit lehet tenni:

• Egy -két hónapig kezdje el beszélgetésekben felkészíteni a gyermeket az óvodára - meséljen magáról, hogyan került először a csoportba, milyen volt, a gyermek emlékezni fog a tapasztalataira, és tudja, hogy Ön is átment ezen a teszten.

• Sétáljon egyet az óvodában, figyeljen a gyermekre, hogyan játszanak más gyerekek a területükön, érezze jól magát.

• Hallgassa meg első benyomásait. De ne próbálja azonnal megmenteni vagy megvédeni valamitől, először tisztázzon mindent.

• Próbálja a gyermeket visszajelzésre helyezni - kérdezzen, de ne tolakodóan. Ha tanácsot akarsz adni, gondolj vissza az ő korában, és mondd el, hogyan csináltad. De semmi esetre se ragaszkodjon semmihez, és ne nyomja meg.

• Amikor tanácsot ad egy gyermeknek, ne vegye figyelembe jelenlegi életkorát. Beszéljen a gyerekekkel csak a nyelvükön - egyszerűen, rövid kifejezésekkel, olyan szavakkal, amelyeket megértenek.

• Rajzoljon, fessen együtt. Hozzon létre egy művészeti kiállítást otthon az első hetekről vagy az óvodai benyomásokról. Ha gyermeke sokat szeretne beszélni arról, amit rajzolt, legyen türelmes és figyeljen.

• Ha a gyermek azt mondja, hogy „elege van az óvodából és a gyerekekből”, adjon neki több napos szünetet.

• Mindig legyen kapcsolatban a gondozókkal.

• Ne szidjon a nem sikerekért és kudarcokért, legyen bölcs. A gyerek csak élettapasztalatot szerez, nem lehet hibák nélkül.

• Ne hasonlítsa össze, ne kritizálja vagy értékelje gyermekét más gyermekekkel. Más a sorsuk és más a családi rendszerük.

Ajánlott: