Elmélkedések A Kétségbeesésről

Videó: Elmélkedések A Kétségbeesésről

Videó: Elmélkedések A Kétségbeesésről
Videó: 1 hét késés [EGYÉB] 2024, Április
Elmélkedések A Kétségbeesésről
Elmélkedések A Kétségbeesésről
Anonim

Az erőszakot vagy más traumatikus eseményt átélt személy, valamint a válságban lévő személy előbb vagy utóbb a kétségbeesés pontjára jut a terápiában. A felszínen előfordulásának okai összefügghetnek azzal, hogy képtelenek valami nagyon fontosat megszerezni egy tényleges kapcsolatban. Vagy egy valós élethelyzet, zsákutcájával és kilátástalanságával aktualizálja ezt az érzést. Gyakran az ügyfél kapcsolatot talál ezen tapasztalatok és korábbi tapasztalatai között, ahol nem volt lehetőség a helyzet befolyásolására. Amikor az események szörnyű vagy fájdalmas irányba bontakoztak ki, és nem lehetett megmenteni, vagy nem volt senki a környezetében, aki megmenthetett volna, vagy csak hirtelen valami szörnyűség történt.

A kétségbeesés megtapasztalása nagyon nehéz élmény. Csak akkor érhet hozzá, ha elveszíti a reményt. A remény, hogy tényleg minden rossz volt, vagy én irányítok, vagy hogy ami történik, nem érint engem. Ez mindig annak a bizonyítéka, hogy elvesztettünk valami értékeset, amely megtartja az elképzelésemet magamról, kapcsolataimról vagy más fontos személyekről, vagy e világ szerkezetéről.

A kétségbeesés gyakran borzalommal, vagy mély szomorúsággal és sajnálattal jár, néha szégyennel és bűntudattal. Fájdalmas ezt megtapasztalni, és belülről kilátástalan, ezért lehet ezt teljes mértékben csak egy másik jelenlétében megtenni.

Ha valami történik az életben, ami megváltoztatja megszokott menetét, és amelyet nem tudunk befolyásolni, néha szükség van kétségbeesésre, csak azért, hogy legyen erőnk továbblépni. Egy szeretett személy halála, természeti katasztrófa, hirtelen csőd vagy súlyos betegség olyan események, amelyeket nehéz figyelmen kívül hagyni. Általában ilyen pillanatokban az ember más emberekhez fordul támogatásért és annak lehetőségéért, hogy támaszkodjon valakire, aki él és stabilabb nála. Amikor a föld kicsúszik a lábunk alól, ez a legjobb dolog, amit mindannyian tehetünk magunkért. És akkor megtapasztalhat valamit, amire nincs módja befolyásolni.

Abban az esetben, ha egy személy erőszakot tapasztal, amikor terápiára kerül, néha sok -sok találkozó keresi fel ennek az eseménynek vagy eseménysorozatnak a jelentőségét és nagyságát. Az önmagukra gyakorolt befolyásuk mértéke és a történtek megváltoztatásának képtelensége. Ez nagyon nehéz lehet, mert egyszer csak úgy tudott megbirkózni az erőszakkal, hogy magával temette, lefagyasztotta egy részét ezzel a történettel együtt. Itt a kétségbeesés és a fájdalom azok az érzések, amelyeket az ember meg akar tapasztalni annak érdekében, hogy helyreállítsa a történtek képét, és kihúzza magát a romok alól. A bánat így működik. Észreveszi kétségbeesését, az ember lehetőséget kap arra, hogy önmagát és életét olyannak lássa, amilyen. És bármilyen fájdalmas is, mindig megkönnyebbüléssel jár. Mert többé nem kell színlelned és sok erőfeszítést kell tenned, hogy elrejtsd magad egy részét. A fájdalom mindig kifelé kéri a tapasztalást. És amikor már nem kell harcolni vele, először teljes erővel kezd élni, majd mindig fokozatosan véget ér.

Szükségünk van kétségbeesésre, hogy szembenézzünk fájdalmunkkal. Mivel a tavasz csak a tél után jön, csak miután a fájdalom megadja az élethez való jogot, az ember képes megbirkózni vele és folytatni az életét, beleértve a már megtapasztalt és asszimilált tapasztalatokat is. Azáltal, hogy ez csak egy része a történetének.

Erich Fromm egyszer azt mondta: „A boldogságot gyakran a bánat vagy a szenvedés ellenkezőjének tekintik. A testi és lelki szenvedés az emberi lét része, és ezt elkerülhetetlenül meg kell tapasztalni. Mindenáron megvédeni magát a bánattól csak a teljes elidegenedés árán lehetséges, ami kizárja a boldogság megtapasztalásának lehetőségét. Így a boldogság ellentéte nem a bánat és a szenvedés, hanem a belső sterilitásból és meddőségből fakadó depresszió."

Néhány pillanatban csak akkor maradhatunk életben, ha átéljük kétségbeesésünket, bánatunkat és fájdalmunkat. Ez az élmény nehéz, de mindig elviselhető, ha van másik a közelben.

Ajánlott: