2024 Szerző: Harry Day | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 15:38
A látens borderline személyiségzavar 10 jele.
Néha a borderline személyiségzavar indokolatlan félelem- és pánikrohamként nyilvánul meg.
Az egyik ügyfél, nevezzük Olgának, félelemrohamokat és pánikrohamokat szenvedett, amelyek néhány perctől egy óráig tartottak. Kiszámíthatatlanul és nyugtalanul jelentek meg Olga, néha egész nap.
Ezek a körülmények megakadályozták, hogy hatékonyan dolgozzon, teljes életet éljen és kommunikáljon. Félt, hogy valamilyen módon pánikroham boríthatja el őt a munkahelyén, és hogy kollégái látják. Ezért megpróbálta elkerülni a velük való kommunikációt, és eltávolodott a csapattól.
35 éves korában Olga hat hónapnál tovább nem tudott semmilyen munkát elviselni, a házasság az összeomlás szélén állt, és barátai és barátnői gyakorlatilag eltűntek.
Amikor elment pszichiáterhez egy kerületi ambulancián, borderline személyiségzavart diagnosztizáltak nála.
A borderline személyiségzavar ezen tüneteit gyakran látens tüneteknek nevezik a változatosság miatt.
A legfényesebb közülük.
1. A vágy, hogy fenntartsák a kapcsolatot a házasságban, és elmenjenek egy találkozóra, bármi legyen is az. Olga az utolsóig házas volt, annak ellenére, hogy férje verte és tiszteletlenül viselkedett vele
2. Instabil és feszült családi kapcsolatok. Édesanyja alkoholt fogyasztott, és gyerekkorában gyakran megalázta, sértegette és kritizálta. És utána, mintha mi sem történt volna, elmentem sétálni vele, és úgy tettem, mintha semmi sem történt volna. És Olga ilyen pillanatokban elnyomta az irritációt és a haragot.
3. Torz és negatív énkép. Bizonyos kudarcok vagy baklövések során az anya folyamatosan összehasonlította őt másokkal, akik nem a javára váltak. Ezt követően Olga kerülni akarta a társaival való kommunikációt, mivel rosszul és méltatlankodni kezdett. Szomorúság, szégyen és bűntudat.
4. Önpusztító impulzivitás. Olga elkezdett visszaélni az alkohollal és a drogokkal. Hajlamos volt az önkárosításra, a túlevésre és az ellenőrizetlen pénzköltésre. Amint megpróbálta abbahagyni az alkoholfogyasztást, áttért a pénzköltésre.
5. Gyakori öngyilkossági kísérletek. Egyrészt, amikor Olga józan volt, nem fejezett ki öngyilkos szándékokat és gondolatokat. Ennek ellenére gyakran túladagolt különböző drogokkal és alkohollal. Az ilyen cselekményeket titkos öngyilkossági kísérleteknek nevezhetjük.
6. Elfojtott intenzív szorongás és ingerlékenység. Gyermekkorában édesanyja inspirálta Olgát, hogy elrejtse érzéseit. És megpróbált mindent magában hordozni, ennek eredményeként pánikrohamok keletkeztek, és már felnőttkorban hozzáadódtak a belek és az emésztés problémái.
7. Állandó elégedetlenség és belső üresség érzése. Még akkor is, amikor Olga elvileg jól járt, még mindig rosszul érezte magát. És elkezdte elrontani más emberek hangulatát, próbálva csökkenteni a kényelmetlenséget.
8. Gyakori haragkitörések. Mivel édesanyja gyermekkorától kezdve arra tanította, hogy a haragot nem lehet kifejezni, megmentette magában. És amikor az évek során felhalmozott düh robbanni kezdett, Olga túladagoláshoz, önsértéshez, alkoholhoz vagy túlevéshez folyamodott.
9. Paranoid jellegű gondolatok. Az orvosnál tett látogatása után Olga pánikba esett, és attól tartott, hogy rokonai elhagyják, bolondnak tartják, és pszichiátriai kórházba helyezik.
10. A disszociáció tünetei. Néha úgy tűnt Olgának, hogy úgy néz önmagára, mint a pálya széléről, vagy „kiesik a valóságból”. Leggyakrabban ez történt pánikrohamok előtt és után. Nagyon sokáig halogatta az orvoshoz való látogatást, mert félt, hogy a közeli rokonok őrültnek tartják emiatt.
A látens vagy nyilvánvaló borderline rendellenességek kezelhetők.
A kezelés meglehetősen nehéz, és gyakran összetett pszichoterápiás és farmakológiai beavatkozásokat igényel.
A leghatékonyabb pszichoterápiás módszer a dialektikus viselkedésterápia. Ez társul a saját viselkedésének és érzelmeinek ellenőrzésére szolgáló készségek fejlesztéséhez, valamint a szociális készségek fejlesztéséhez, amelyek segítik a személyt a stressz és a szorongás megtapasztalásában.
A kezelés előrejelzése számos tényezőtől függ, például az egyén életkorától, családi kapcsolataitól, szakmai és személyes kompenzációjától, valamint a hosszú távú támogató terápia hangulatától.
Ajánlott:
A Borderline Személyiségzavar Okai, Tünetei és Kezelése
A borderline személyiségzavar olyan mentális betegségekre utal, amelyek a legtöbb betegben hirtelen hangulatváltozásokban, impulzív cselekvésekre való hajlamban és másokkal való normális kapcsolatok kialakításának nehézségeiben nyilvánulnak meg.
Borderline Személyiségzavar Kezelése MBT -vel
Az MBT (Mentalization-Based Treatment) egy mentalizáción alapuló terápia. Ez egy speciális típusú pszichodinamikai orientációjú pszichoterápia, amelynek célja a BPD -ben szenvedő emberek megsegítése [5]. A mentalizáció azt jelenti, hogy a mentális állapotokra kell összpontosítanunk, a miénkre és másokra, különösen a viselkedés magyarázatakor.
Borderline Személyiségzavar
Tehát a határterületi személyiségzavar (PRL) egy személy viselkedési reakcióinak, érzéseinek és gondolatainak halmaza, amelyek rosszul igazítják a személyiséget és jelentősen csökkentik az életminőséget. Ez egy meglehetősen gyakori rendellenesség.
Borderline Személyiségzavar (előadás Jegyzetei: A. Langle)
Ha a Borderline Personality Disorder -t (BPD) egy pontra összpontosítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ez egy olyan személy, aki belső impulzusainak és érzéseinek instabilitásától szenved. A BPD -ben szenvedő emberek élénk érzéseket tapasztalhatnak, a szerelemtől a gyűlöletig, de a sajátosság az, hogy ezek az érzések csak a más emberekkel való interakció során keletkeznek.
Látens Depresszió. Hogyan Lehet Felismerni?
Nem is olyan régen a depresszióról szóló anyagot készítettem, amelyben kiemeltem a látens depressziók egyik jellemzőjét, amelyet szeretnék megosztani veletek. Az orvostudományban gyakran hallhatjuk a maszkos, látens és szomatizált depresszió kifejezéseket szinonimaként.
