A Tudatosság Jelensége A Kognitív-viselkedési Pszichoterápiában

Videó: A Tudatosság Jelensége A Kognitív-viselkedési Pszichoterápiában

Videó: A Tudatosság Jelensége A Kognitív-viselkedési Pszichoterápiában
Videó: Kereszty András - Sorsfeladat (hangoskönyv, tudatosság iskolája, biologika) 2024, Lehet
A Tudatosság Jelensége A Kognitív-viselkedési Pszichoterápiában
A Tudatosság Jelensége A Kognitív-viselkedési Pszichoterápiában
Anonim

A "tudatosság" viszonylag új és érdekes jelenség a modern kognitív-viselkedési pszichoterápiában.

A külföldi szakirodalom az elmúlt évtizedekben a tudatosság vagy a pszichológiai tudatosság fogalmának tudományos fejlesztésére fordított munkák számának folyamatos növekedését figyelte meg [4, 18].

A meditációs gyakorlatok tudatossági technikái évszázadok óta léteznek a buddhista és más keleti szellemi hagyományok részeként. Az éberség jelenségének tanulmányozása a klinikai pszichológia és pszichoterápia tudományos kutatásai keretében az 1980 -as években kezdődött (Kabat Zinn, 1990) [4, 18].

A "tudatosság" fogalma a zen -buddhizmus filozófiájából ered. Ez a jelen pillanat hangsúlyos orientációját jelenti. A zen azt tanítja, hogy minden pillanat teljes és tökéletes, és hogy a terápia középpontjában az elfogadásnak, az alázatnak és annak megbecsülésének kell állnia, nem pedig a változásra való vágynak (Hayes et al., 2004). Eredeti értelmében ez a fogalom nem a mentális állapotokra utal, de mint Allen rámutatott, az éberség egyes aspektusai a pszichológiai folyamatokra való fogékonyságot foglalják magukban. A tudatosság központi eleme az a felismerés, hogy a gondolatok csak gondolatok, nem pedig „te” vagy „valóság” (Fonagy, Bateman, 2006) [1, 20]. A tudatosan élő élet készségeinek elsajátítása lehetővé teszi a világ szélesebb körű szemlélését, lehetőséget teremt arra, hogy megtanuljunk hozzáértően megbirkózni a negatív információkkal és stresszekkel, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a modern dinamikusan fejlődő világban.

A gondolkodáshoz való hozzáállásról beszélünk, mint puszta gondolatról, és nem a valóság ontológiai tükröződéséről. Ez a hozzáállás a negatív tapasztalatokkal való megbirkózás nagyobb hatékonyságát feltételezi, nevezetesen a tapasztalat alternatív aspektusainak aktualizálásának egyszerűségét, a semleges események negatív elképzeléseitől való tartózkodást, a széles tartományt és a negatív ingerekre adott válaszok alkalmazkodóképességét [4, 19].

A "mindfulness" (tudatosság) kifejezést figyelembe véve érdemes megjegyezni, hogy a Webster angol magyarázó szótárában ("Webster") a "mindfulness" kifejezést a következőképpen határozzák meg:

1. az ellátás minősége vagy feltétele;

2. az a gyakorlat, hogy pillanatokról pillanatra fenntartják gondolataik, érzelmeik vagy tapasztalataik fokozott vagy teljes tudatosságának pártatlan állapotát;

3. tudatállapot [5].

A pszichológiában szokás a tudatosságról beszélni, mint olyan tulajdonságról, amely az egyén kognitív-személyes stílusát jellemzi. A kutatás tárgya ebben az esetben a tudatosság funkciója az ember belső életének szervezésében (Didonna, 2009) [4, 20].

A valóság belső képének szubjektivitásának megvalósításának képességét tehát a pszichológiai stressz különböző formáival - szorongással, félelmekkel, ingerültséggel, haraggal, riogatással - való hatékony megbirkózás eszközének tekintik [4, 20].

W. Kuyken a szerk. azt sugallják, hogy az éberség és a tapasztalatok nem ítélkező elfogadásának készségei kiegyenlítik a negatív érzelmek és a sajátos gondolkodási minták közötti kapcsolatot [4, 23].

Érdemes megjegyezni, hogy a tudatosság jelensége számos pszichoterápiás megközelítés központi eleme: Mindfulness -alapú stresszcsökkentő program (MBSR) vagy mindfulness -alapú stresszcsökkentés és meditáció (Kabat Zinn, 1990), Mindfulness -alapú kognitív terápia (MBCT) vagy Mindfulness Az alapuló kognitív terápia (Kuyken, Watkins, Holden és mtsai, 2010; Teasdale, Segal, Williams és mtsai, 2000), valamint számos önsegítő és önsegítő könyv témája. A tudatosság mint konkrét pszichoterápiás beavatkozás tudományos tanulmányozása mellett ezt a jelenséget aktívan tárgyalja a népszerűbb irodalom, mint a spirituális növekedés, az öröm, a bölcsesség stb. Útját [4, 22].

A mindfulness fogalma fontos alkalmazásokat talált a kognitív-viselkedési módszerekben, beleértve a dialektikus viselkedési terápiát (DPT, Linehan, 1987; Chiesa, Serretti, 2001) és a depresszió kognitív-viselkedési terápiájának egy formáját, amelynek célja a depresszió kiújulásának valószínűségének csökkentése. (Teasdale et al., 2000). A mindfulness a nyitottság attitűdjét tükrözi, amelyet a mentalizáció fogalma is tartalmaz (Fonagy, Bateman, 2006) [1, 20; 4].

A tudatosság edzhető. A tudatos élethez szükséges készségek fejlesztésének és a környező valóság észlelésének köszönhetően az emberek életminősége jelentősen javulhat. A gondolatok észlelése, mint csak gondolatok, cselekvésre ösztönzés nélkül, lehetővé teszi, hogy elkerülje az impulzív cselekedeteket az életben, és formálja a vágyat, hogy felelősségteljes döntéseket hozzon a nehéz élethelyzetekben.

A tudatosság modern fogalmait a dialektikus viselkedésterápiáról (DBT) szóló szakirodalom írja le [3]. A DBT kijelenti, hogy a mindfulness az a képesség, hogy szándékosan éljünk a jelen pillanatban teljes odafigyeléssel (elengedni azokat a szokásokat, amelyek automatikussá vagy rutinszerűvé váltak annak érdekében, hogy teljes mértékben jelen lehessenek és részt vehessenek az életedben); nem elítélni vagy tagadni a jelen pillanatot (felismerni a következményeket, különbséget tenni a hasznos és a káros között, de elengedni a vágyat, hogy felmérjük a jelen pillanatot, elkerüljük, elnyomjuk vagy blokkoljuk); ne ragaszkodjon a múlthoz vagy a jövőhöz (figyeljen minden egyes új pillanat tapasztalataira, és ne hagyja figyelmen kívül a jelent, ragaszkodva a múlthoz vagy a jövőhöz) [3]. Ez a megközelítés egy sajátos életfilozófiát tükröz. Mi az éberségi gyakorlat? Tudatosan a jelen pillanatra irányítani a figyelmet, anélkül, hogy megítélnénk ezt a pillanatot. A meditáció az éberség gyakorlása és az éberségi készségek fejlesztése egy előre meghatározott időtartamon keresztül (ülve, állva vagy fekve). Amikor meditálunk, vagy koncentrálunk, összpontosítjuk figyelmünket (például a test érzéseire, a lélegzetre, az érzelmekre vagy a gondolatokra), vagy kiterjesztjük figyelmünket (felölelve mindent, ami a tudatosságunk területére kerül). A meditációnak számos formája létezik, amelyek különböznek egymástól (főleg attól függően, hogy figyelmünk nyitott vagy összpontosított, és ha fókuszált, akkor milyen tárgyra). A tudatosság is mozgásban lehet. Számos lehetőség kínálkozik az éberség gyakorlására a mozgásban, és a tudatosság készségeit be kell vonni minden fizikai gyakorlatba: jóga, qigong, gyaloglás, harcművészetek (tai chi, aikido, karate), tánc és még sok más [3].

A tudatosság néhány technikájának elemzése során érdemes megjegyezni a hatékony légzésen alapuló gyakorlatokat. Például a "számolás ki -be" gyakorlat: "Ülj a földre török módon. Ülhet egy széken, térdelhet, feküdhet a földön és lassan járhat. Belélegzett levegő, legyen tudatában a belélegzésnek, és lassan jegyezze meg: "Belélegzem, egyet." Kilégzéskor légy tudatában a kilégzésnek, és gondolatban jegyezd meg: "Kifújom, egyszer." Ne felejtse el, hogy a hasától kezdjen lélegezni. A következő lélegzettől kezdve légy tudatában ennek, és gondolatban jegyezd meg: "Belélegzek, kettő." Lassan lélegezzen ki, légy tudatában a kilégzésnek, és gondolatban jegyezze meg: "Kilélegzek, kettő." Menj a tízhez, majd menj vissza az egyikhez. Amikor eltereljük a figyelmünket, térjünk vissza az egységhez [3, 311]. Ez egy sokoldalú gyakorlat, és különféle beállításokban használható. Segít megbirkózni a szorongással, a félelmekkel, a pánikkal, és elvonja a figyelmet a negatív gondolatoktól. A bemutatott gyakorlat végrehajtása során a figyelem a légzés tudatosítására és a beszámolóra vált, ami végső soron hozzájárul a pszichoemotikus állapot egészének stabilizálásához.

A metaanalízis szintjén végzett számos tanulmány bizonyította a tudatosságon alapuló terápia hatékonyságát a különböző mentális zavarok kezelésében [4, 19].

Irodalom:

  1. Bateman E. W., Fonagi P. A borderline személyiségzavar kezelése mentalizáció alapján: gyakorlati útmutató. - M.: "Általános Humanitárius Kutatóintézet", 2006. - 248 p.
  2. Lainen, M. Kognitív viselkedésterápia a határ menti személyiségzavarhoz / Marsha M. Lainen. - M.: "Williams", 2007. - 1040 -es évek.
  3. Lainen, Marsha M. Skills Training Guide for the Borderline Personality Disorder: Per. angolról - M.: LLC "I. D. Williams ", 2016. - 336 p.
  4. Pugovkina O. D., Shilnikova Z. N. A mindfulness (tudatosság) fogalma: a pszichológiai jólét nem specifikus tényezője // Modern külföldi pszichológia. –2014. –Szám 2. - С.18-26.
  5. Merriam-Webster szótár és szinonimaszótár. [Elektronikus forrás]. -Hozzáférési mód:

Ajánlott: