Pszichológia és Pszichológia. Harmadik Epizód

Tartalomjegyzék:

Videó: Pszichológia és Pszichológia. Harmadik Epizód

Videó: Pszichológia és Pszichológia. Harmadik Epizód
Videó: A konstellációkról, elmebajokról összefoglalóan, röviden FB 17/2 (biologika, pszichológia) 2024, Április
Pszichológia és Pszichológia. Harmadik Epizód
Pszichológia és Pszichológia. Harmadik Epizód
Anonim

Folytatva a cikksorozatot, úgy döntöttem, hogy bemutatom az olvasókat egy olyan személlyel, aki joggal elismert szakember a pszichológia és a pszichodiagnosztika területén. Bemutatom figyelmükbe egy jól ismert pszichológust, pszichológiai tudományok doktorát, professzort, az orvosi pszichológia, a személyiségpszichológia és a pszichodiagnosztika területének specialistáját, az Ukrajnai Pedagógiai Tudományos Akadémia akadémikusát, a Pszichodiagnosztikai és Klinikai Tanszék vezetőjét Pszichológia, Pszichológiai Kar, Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem - Burlachuk Leonid Fokich. A fentiek mellett Leonid Fokich az Össz-Ukrán Pszichodiagnosztikai Egyesület elnöke, számos klinikai pszichológiával és pszichodiagnosztikával foglalkozó munka szerzője, valamint egy népszerű szótár-referenciakönyv szerzője a pszichológiai diagnosztikáról.

Újságíró: Leonid Fokich, kérlek, meséld el, hogyan kerültél pszichodiagnosztikába?

L. F.: Elég hosszú ideje foglalkozom pszichodiagnosztikával. Ezen a tudományterületen a volt Szovjetunió teljes hiánya vezetett. Abban az időben nagyon primitív elképzelés volt arról, hogy mit kell tennie a pszichodiagnosztikusnak. Ezt szinte senki nem tette, és ha igen, akkor durva hibákat követtek el az elemi dolgok tudatlansága miatt. Ennek történelmi oka is van. 1936-ban a pszichodiagnosztikát betiltották, és a 70-es évek közepéig nem létezett a Szovjetunióban, mint kutatási irány. Éppen ezért egy időben éppen ebben az irányban kezdtem el foglalkozni.

Mit mondhat ma a pszichodiagnosztika eredményeiről és a kapott adatok pontosságáról?

Kezdjük azzal, hogy a pszichodiagnosztika nem önálló tudomány. Az ezen a területen elért sikerek és eredmények sok tekintetben az általános pszichológiai problémák megoldásához kapcsolódnak. Annak érdekében, hogy mérni tudjunk, és a módszerek alkalmazásából a maximális eredményt érjük el, fontos megértenünk, hogy pontosan mit fogunk mérni. Itt fontos új megközelítések keresése a pszichológiai ismeretek általános volumenének fejlesztése kapcsán. A pszichodiagnosztika az úgynevezett középszintű elméletekkel dolgozik. Vagyis összekötő láncszemként működik. Ma fokozatosan javul a helyzet a pszichodiagnosztikai eszközök fejlesztésével. Ha korábban inkább egy pszichológus intuitív munkája volt, akkor most egy meglehetősen nagy empirikus munka, amely lehetővé teszi, hogy információkat szerezzen a pszichodiagnosztikai technikák érvényességéről és megbízhatóságáról.

Ha továbblépünk a "pszichológia és pszichológia" témához, kérem, írja le azokat a kritériumokat, amelyek szerinted egy igazi pszichológusnak kell, hogy legyenek?

Természetesen az emberrel való munka rendkívül különbözik mondjuk a géppel való munkától. Valóban vannak bizonyos tulajdonságok, amelyekkel egy igazi pszichológusnak rendelkeznie kell. Erről még sokáig beszélhetünk, de szeretném hangsúlyozni a fő kritériumot egy magát büszkén pszichológusnak nevező ember munkájában az objektivitás.

Leonid Fokich, mit mondhat egy olyan jelenségről, mint a hamis pszichológia? Mennyire gyakori ma

Egy személy hajlamos a csalók kezébe kerülni a túlzott hiszékenység miatt. Ennek számos oka lehet: a társadalom, a tudomány valós helyzetének tudatlansága, az oktatás banális hiánya. Ez feltételeket teremt ahhoz, hogy az embereket hamis pszichológusok lássák. Nem mondhatom, hogy ez a jelenség nagyon elterjedt Ukrajnában, de meg kell jegyeznem, hogy az álpszichológusok Ukrajnában, Európában és Oroszországban valóban elfoglalnak egy bizonyos rést. Egy ilyen jelenséghez, mint pl hamis pszichológia Élesen negatív vagyok. Tevékenységük végzetes következményekkel járhat nemcsak a betegekre, hanem általában az akadémiai tudományra is.

Köszönöm őszinte válaszát. Javaslom, hogy most végezzen úgynevezett nyelvi vizsgát. Idézek számos kijelentést, és megkérem, hogy szakértőként kommentálja mindegyiket. Ezen állítások szerzőjének vezetéknevét az interjú végén megtudhatja. Véleményem szerint ez a megközelítés maximális objektivitást biztosít

Nos, tegyünk egy próbát.

1. állítás: "A diagnosztika a Szondi -teszt segítségével meglehetősen egyszerű."

Nem értek egyet. A diagnózis a Szondi -teszt segítségével egyáltalán nem könnyű. A mélypszichológia ismerete és természetesen a sokéves gyakorlat itt rendkívül fontos.

2. állítás: "Szondi teszteredményei néha hihetetlenül pontosak."

Néha egy cigányasszony jóslása vagy egy grafológus következtetései is meglepően pontosak. A teszteredmények pontossága nem abban nyilvánul meg, hogy ezt a következtetést próbáljuk meg, hanem annak érvényességét és időbeli érvényességét. Az ilyen pszichológiai pszichológiai következtetések kiválasztása azt jelzi, hogy van egy bizonyos viselkedési alap, amely a lakosság 99% -ában rejlik. Ezen játszanak és fogadásokat kötnek.

3. állítás: "A Szondi -tesztet rövidített sorselemzésnek tekintik."

Nem értek egyet. Szondi Leopold teljes elméletét komplexnek nevezhetjük sorselemzéssel. Itt nem lehetnek rövidítések. Meg akarom jegyezni: Sigmund Freud az eszméletlen egyénről beszélt. Carl Jung a kollektív tudattalanról beszélt. És az ilyen fogalom, mint a generikus tudattalan, szükséges rés a tudattalan e két szintje között. Szondi Leopold vezette be ezt a fogalmat, és ez az ő nagy érdeme.

4. állítás: "A Szondi -teszt működésének megértéséhez tanulmányozza a morfogenetikus rezonancia hipotézist."

Nem értek egyet. A morfogenetikai rezonancia Rupert Sheldrake elméletét érinti, amelynek semmi köze a sorselemzéshez.

5. kijelentés: "A színkártyák megválasztása sorselemző diagnózis."

Szondi Leopold tesztjében nincsenek színes kártyák. Ez az állítás nem igaz.

6. kijelentés: "A Szondi teszten átesett személy drámai cselekményt tart a fejében, és kiválasztja az élet szereplőit ehhez a drámához."

Nem értek egyet ezzel az állítással. A Szondi teszttel való munka a választáson alapul. A teszt letételekor a vizsgázó öntudatlanul választ.

Köszönöm az ilyen objektív és pártatlan nyelvi szakértelmet. Érdemes megjegyezni, hogy ezen állítások szerzője Tsyganok Igor Ivanovich - pszichoterapeuta, narkológus, aki olyan területeken dolgozik, mint a pszichoanalitikus és a sorselemző pszichoterápia

Tervezem a pszichológiai diagnosztika útmutatójának felülvizsgálatát és újbóli közzétételét. Szintén részt veszek a leghíresebb külföldi technikák adaptálásában, amelyeket sajnos, még nem Ukrajnában, az "OS Ukraine" divízióval együttműködve hoztak létre. Ez a munka nagyon fontos és rendkívül időigényes. Ennek oka az, hogy nem kaptuk meg azokat az eszközöket, amelyek ma Nyugaton vannak. Bizonyos mértékig mindannyiunknak elölről kell kezdenie. Befejeződött az MMP-I 2 adaptálása, amely egy meglehetősen hatékony eszköz, amelyet a közelmúltban a rendőrség és más bűnüldöző szervek szakmai kiválasztásakor használunk. Szintén az utolsó fázisban van a teszt adaptációja a gyermekek értelmi fejlettségi szintjének meghatározására. Ezen kívül én is, mint korábban, az egyetemen tanítok, tanítok diákokat és felkészítek végzős hallgatókat. Ezenkívül gyakorlati munka folyik a lakosság különböző csoportjainak szakmai alkalmasságukat tekintve történő kiválasztásában.

A cikk végén szeretnék köszönetet mondani Leonid Fokich rendkívül informatív beszélgetéshez. Biztos vagyok benne, hogy minden olvasó elég sok gyakorlati következtetést tud majd levonni magáról. VAL VEL Leonid Fokich interjúk egész sorozatát terveztük, így folytatjuk …

Ajánlott: