Nonverbális Kommunikáció

2024 Szerző: Harry Day | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 15:38

Vádoltál -e valaha embert őszintétlenséggel?

A legtöbbünk hibája az, hogy a modern társadalom racionalista tendenciái miatt túlságosan támaszkodunk a kimondott vagy írott szavakra (e -mail, hangulat, sms), figyelmen kívül hagyva a hallgatást vagy olvasást kísérő érzéseket.

A racionalista társadalomban (amely a mai korunkra épül) a tényeken van a hangsúly. A szavakat sokkal könnyebb vitathatatlan tényként felfogni, mint az intuíciót - ezekkel is könnyebb kezelni, hogy bizonyítani lehessen.

A szavak azonban ingatag alapot jelentenek. Észrevetted már, hogy mindannyian ellentmondunk önmagunknak? Például egy személy beszélhet arról, hogyan gondolkodik pozitívan, és nem ítéli meg mások viselkedését. Egy perces beszélgetés után ugyanaz a személy hevesen kritizálja egy kollégáját vagy politikust, mert állítólag nem megfelelően viselkedett.

Az ilyen ellentmondások meglehetősen gyakoriak az interperszonális kapcsolatokban. Például egy srác megnyugtathatja a lányt a hűségéről, és ugyanakkor folytathatja a szavakkal nem egyező dolgokat.

A fent leírt példákból arra a következtetésre juthatunk, hogy bár a szavaknak objektíven megfigyelhető fizikai alakjuk van (hang = hullám), nem képezhetik a hátteret annak a benyomásnak a létrehozásához, amit egy személy valójában tapasztal. Más szóval, az általunk választott beszédminták az esetek többségében egy bizonyos társadalmi szerep fenntartását célozzák, vagy hogy elérjenek valamit egy másik személytől, és nem értelmezhetők úgy, mint az egyetlen közvetlen módja annak, hogy felfedezzük a beszélgetőpartner valódi érzéseit.

Tehát hogyan lehet megtanulni felismerni, amit egy személy valójában mondani akar? Igen, már tudjuk, hogyan kell csinálni!

Érdekes, hogy amikor párbeszédbe kezdünk egy személlyel, mindig tudat alatt érezzük, hogy milyen hullámon van. Ha egy személy ideges, könnyen „eltávolíthatjuk”. Ha őszintén boldog, akkor a boldogsága fertőző lesz számunkra, és a beszélgetés végén megjegyezhetjük, hogy mi magunk is úgy tűntünk, hogy „feltöltődünk” egy jól gondolkodó, örömteli embertől.

A mikromimikák fontos szerepet játszanak az igazi érzelmek olvasásában. Amikor a kutatók dokumentálták az emberek arckifejezéseit a kommunikáció során, majd lelassították a videót, észrevették, hogy amikor a fülhallgatóban olyan híreket hallottak, amelyek izgalmat, félelmet, vidámságot stb. Okoztak, az emberek arca mikroszekundumra változott, majd visszatért az előzőhöz kifejezés. Az is furcsa, hogy az alanyok beszélgetőtársai észrevették a másik személy hangulatának megváltozását, és pontosan tudták jelenteni, hogy a hangulat milyen irányba változott.

Egy másik példa: a legtöbben könnyen azonosítjuk a kereskedelmi manipulációkat: például a telefonos értékesítést vagy az utcára csábítást. Érdekes, hogy a hirdetők túlságosan tolakodó és feltűnő manipulatív viselkedése gyakran az ellenkező hatást fejti ki - de erről egy másik bejegyzésben.

Gesztusok, intonációk, testhelyzet beszélgetés közben - mindez további tisztánlátást hozhat a kommunikációba. Sok gesztust intuitív módon értünk, anélkül, hogy részletesen tanulmányoznánk őket. Ha jobban szeretné megérteni önmagát és másokat, nézze meg a TED -beszélgetéseket.

A mindennapi életben egyértelműen alábecsüljük az emberi képességet arra, hogy olvassa mások gondolatait és hozzáállását önmagunkhoz vagy a jelenlegi helyzethez. Érdekes módon, bár hallunk egy belső csengőt, amikor mások manipulálni próbálnak minket, mégis úgy érezzük, hogy saját manipulációs kísérleteink észrevétlenek maradnak. Örülünk, amikor találékonyságunknak köszönhetően képesek vagyunk meggyőzni másokat, hogy tegyék azt, ami nekünk előnyös. Ha alábecsüljük a nem verbális jelek észlelésének emberi képességét, és a beszélgetés számunkra pozitív kimenetelű, akkor maximálisan remélhetjük, hogy a beszélgetőpartner diplomáciát tanúsított a velünk folytatott kommunikáció során, vagy úgy döntött, hogy a szavakra, mint intuícióval ellentétes tényekre támaszkodik. Utóbbi esetében, amint azt fentebb már láttuk, együttműködésünk alapja ingatag lesz, és nem valószínű, hogy sikerül stabil szerkezetet építeni rá.

Amikor legközelebb kommunikál egy barátjával, szeretett nőjével vagy szeretett férfijával, kollégájával vagy szemlélőjével, figyeljen arra, hogy az illető valóban mit akar közvetíteni Önnek. Ez egy izgalmas oktatójátékká alakítható az elme számára: „A fordító”: miközben egy másik ember szavait hallgatja, próbálja meg lelkileg felfedezni, hogy milyen célból ejti ki ezeket a szavakat, és milyen érzés hajtja őt.

Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy egyáltalán nem szükséges ellentmondásos gondolkodású személyt vádolni. A vitatott pontok tisztázásakor óvatosan kell kimondani őket, a kérdés tisztázásának vágyától vezérelve, és nem érvényesíteni fölényüket. Lehetséges és szükséges, hogy barátságos módon, körültekintéssel és szeretettel felszínre hozzuk a valódi motivációt. Ez a gyakorlat segít mindkét félnek tudatosabbá válni és kezelni érzéseit.

Mindannyian ellentmondunk önmagunknak az élet bizonyos pontjain, ezért egy kísérlet, hogy elkapjon egy másik személyt egy forróra, ugyanolyan ellentmondásos cselekedet lesz részünkről, feltéve, hogy fontosságának megerősítésének vágyán alapul. Ilyen a rekurzió!

Saját szavaink szándékos megközelítése sok gyümölcsöt hozhat. Észrevéve, hogy szavaink ellentmondanak annak, amit valójában érzünk, és megpróbáljuk közvetíteni a beszélgetőpartnernek, úgy fejlesztjük kommunikációs készségeinket, hogy a lehető legnyíltabban fejezzük ki magunkat anélkül, hogy másokat bántanánk. Amikor egy személy gyakorlatilag azt teszi, amit mond, és azt mondja, amit gondol, a körülötte lévő emberek iránti kedvességtől és törődéstől vezérelve, személyiségének érzése holisztikusabbá válik. A gondolatok, szavak és tettek közötti harmónia méltó cél és alapvető lépés a boldogság elérése felé.

Érdemes hozzátenni, hogy az intuitív, nem verbális érzékelésben való bizalom erkölcsi bátorságot igényel. Az intuitív érzések szavakkal való „fecsegése” az elme védekező mechanizmusa. Előítéleteink arra ösztönöznek bennünket, hogy a szavakat bizonyos módon értelmezzük, ami összhangban van a mi nézőpontunkkal, és illeszkedik a világképünkhöz, és szelektíven emlékezzünk az információkra. A hatodik érzék vagy intuitív észlelés sokkal többet tud elmondani a kapcsolatunkról, mint amennyit hajlandóak vagyunk hallani.

Lilia Cardenas, pszichológus, bioenergetikus, pszicholingvisztikus