2024 Szerző: Harry Day | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 15:38
A közelmúltban egy 29 éves ügyfél keresett meg engem, munkahelyváltási kéréssel. Koráig már kiváló angol nyelvtudással, szakmai eredményekkel rendelkezett, jó helyzetben volt feletteseivel. De a közelmúltban kezdte kísérteni az az érzés, hogy valahol rossz irányba halad. A kielégületlenség, az ingerlékenység, a depressziós hangulat élénk érzése vezetett a pályaváltás vágyához. Ez a hajlandóság azonban együtt élt a teljes tudatlansággal, hogy pontosan mit akar, és fél a rossz döntéstől. Miután önállóan próbáltam megtalálni önmagam, lecsináltam egy csomó pályaorientációs tesztet, és különböző emberekkel beszéltem az új foglalkoztatásról, az egyértelműség nem jött be. Így végül az irodámban kötött ki.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy 25 és 30 év között minden második férfi éli át az első életkorral kapcsolatos krízist. Az általam elmondott történet klasszikus példa arra, amellyel az ember szembenéz ebben az időszakban. Ez az esemény késztetett arra, hogy megírjam ezt a cikket.
A 30 év egyfajta mérföldkő, átmenet a fiatalságból az érettségbe. Gyerekként mindannyian pontosan tudtuk, kik vagyunk, hová tartunk, kik akarunk lenni, és mi kell a boldogsághoz. Az évek során a körülmények nyomására sokan elvesznek, már nem értik, kik ők, és miért van szükségük arra, ami velük történik az életben. Ez az az időszak, amikor egy személy különösen sebezhetővé válik.
Ebben a korban az ember értékek átértékelését éli meg, vagy inkább egyesek teljes összeomlását, majd mások helyettesítését. Gondolatfelhők nyüzsögnek a fejemben: miért élek? minek ez az egész? Mit értem el? Elértem a lehetőségeimet, vagy sem? Ezek a kérdések, amelyek méltók egy ősi tragédiához, nyugtalanítanak, kísértenek és alváshiányosak.
Az ember természeténél fogva családfenntartó, és a társadalom nagyon magas követelményeket támaszt vele szemben. Ezért 30 évesen egy srác akaratlanul vagy akaratlanul elkezd gondolkodni azon, hogy milyen trófeákkal rendelkezik, milyen csúcsokat hódított meg, milyen győzelmeket szerzett, mit ért el, hogyan tud beszámolni a társadalomnak és önmagának ? És ezek a gondolatok nem mindig kellemesek.
Ekkor tűnhetnek fel az első gondolatok a kimaradt lehetőségekről, rossz döntésekről és rossz döntésekről. Gyakran 30 éves korára már megtették a legfontosabb lépéseket, és nem mindig lehet valamit megváltoztatni: másik végzettséget szerezni, munkahelyet váltani, mással házasodni. Ez félelmet és pánikot okozhat: mi lenne, ha az, amit korábban tettem, alapvetően rossz lenne, és rossz irányba haladok, időt vesztegetve? Ezeket az érzéseket meglehetősen nehéz megtapasztalni, ezért inkább menekülni szeretne tőlük, elvonni a figyelmet, mint elfogadni és elemezni.
Ez az első bökkenő. Ha valaki passzívan éli válságát, belemegy a számítógépes játékokba, más módon elvonja a figyelmét, de nem oldja meg a legfontosabb problémát, az átmeneti 30 éves gyermek feladata megoldatlan marad. A kívánt és szükséges változtatások nem történnek meg. Valójában erre az időszakra érdemes odafigyelni, mert a következmények néha nagyon szomorúak lehetnek.
Általában a 30 éves krízis tünetei egy férfiban nyilvánvaló ok nélkül rossz hangulat, elszigetelődés, kommunikáció megtagadása, általános fizikai gyengeség, problémák a feleségével, ha vannak, veszekedések és súlyos konfliktusok.
A válság következménye lehet az életmódváltás. Például a szeretett nő elhagyása, az egyik munkahelyről való elbocsátás és a másikba való átállás, a tevékenység kardinális megváltoztatása, az áthelyezés.
Valójában az embert pillanatnyilag semmi más nem motiválja, csak az a vágy, hogy megértse önmagát, újradefiniálja élete prioritásait, és válaszokat találjon a következő kérdésre: "Hogyan éljünk tovább?"
Második fontos jellemző: a harmincas éveinek küszöbén álló férfi összehasonlítani kezdi magát férfi társaival, osztálytársaival, társaival. Szerencsére a közösségi hálózatok erre minden lehetőséget megadnak. Összehasonlítási kritériumok: hogyan néz ki a háttérben? Mit értek el és mit értem el?
Társadalmunkban a siker általában szakmai vagy társadalmi tevékenységhez kapcsolódik. Ezért egy férfi elkezdi keményen értékelni magát, általánosan elfogadott szimbólumokat használva: autó, saját lakás, rangos karrier, jó fizetés. Vagyis ezek elsősorban pénzügyi és szakmai kritériumok. Ilyen pillanatban ritkán veszik figyelembe azokat a tényeket, amelyek szerint sikeres lehet a magánéletében. Például, hogy jó apa legyél, vagy olyat csinálj, amit szeretsz, bár nem magas fizetéssel. Ezt nem annyira dicséri a társadalom.
Másrészt a szakmai siker sajnos szintén nem nyújt garantált védelmet a válság ellen, hiszen egy személy tervei nagyon -nagyon ambiciózusak lehetnek. Emlékezzünk vissza Julius Caesar klasszikus tapasztalataira, aki sajnálkozott, hogy 30 éves korában nem ért el semmit, míg Nagy Sándor meghódította az egész világot. Vagyis az egész lényege az, hogy kivel hasonlítsd össze magad.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a harminc éves válságban egy férfi nem annyira a nőktől, hanem az érett férfiaktól várja sikeres társadalmi helyzetének megerősítését, mint akiket tisztel. Ez a fajta támogatás szükséges ahhoz, hogy ilyennek, sikeresnek és érettnek érezze magát. Még a legragyogóbb sikerek a nőknél ebben az életszakaszban sem tudják kárpótolni az elutasítást a férfi, és elsősorban az apai személyiségek között.
A következő fontos pont - ez az, hogy 30 évesen az ember megtapasztalja az úgynevezett első csapást a férfi identitásra, amikor úgy érzi, hogy valamiben, valahol nem felel meg a társadalom és a szülők elvárásainak. És a vágy, hogy ebben az időszakban megfeleljen a hagyományos sztereotípiáknak, nagy.
Ugyanebben a pillanatban felmérték személyes életében elért sikereit: házas -e, vagy még mindig egyedülálló? A rokonok is "tölthetnek olajat a tűzre": "Már 28 éves vagy, és még mindig nem házasodtál össze." Férfi fizetőképességükkel kapcsolatos kételyek kezdenek a lélekbe kúszni, megjelenik a gondolat, hogy szükség lehet sürgős házasságra.
Egy másik fontos pont. Akárcsak az ilyen korú nőknél, a férfiak is aggódnak a fizikai formájuk miatt. 30 éves korában már valakinek sörhasad van, vagy az első egészségügyi problémái vannak. Külsejét társaihoz vagy osztálytársaihoz hasonlítják: fizikai formája mennyire felel meg a férfiasság, az erő és a vonzerő eszményeinek? Lehet, hogy hirtelen vágya lesz fitneszre, regisztráljon egy edzőterembe.
Néha az ember soha nem talál kiutat a harmincas évei válságából. Az az érzés, hogy „valami az életben egyáltalán nem úgy történik, ahogy megálmodták és akarták”, bent marad. Ebben az esetben egyes férfiak külsőleg utánozni kezdik az úgynevezett "alfahím" viselkedését, és megpróbálnak úgy viselkedni, mint az "igazi férfiak".
Vagyis lényegében egy helyettesítésre kerül sor: ahelyett, hogy valódi tartalommal (szakmai siker, pénzügyi teljesítmények, a gyermekek és a feleség támogatásának érzése) erősítenék a férfiképüket, inkább egy férfit kezdenek ábrázolni az ún. negatív identitás. Kezdenek érvényesülni, menteni önbecsülésüket, despotikusan megnyilvánulni a nők iránt. Végül is egy nő a férfi identitás megerősítésének második forrása, miután más férfiak felismerték.
És a harmadik problémahogy egy fiatalember ebben az időszakban tehetetlennek érezheti magát, mivel a világ nem hajlandó a szabályai szerint játszani. 30 éves korára az ember rájön, hogy ez nem így van, gyakran kompromisszumokat kell kötnie, sőt bizonyos kérdésekben el kell vonulnia. Például a szakmai siker vagy a család jóléte érdekében.
Mindezek a körülmények egy nehéz döntéshez vezetik az embert: valójában mire érdemes az életét szentelni? Megértés jön, hogy nem lesz képes kellő figyelmet fordítani minden érdekére, nem lesz mindenre elegendő idő és energia, ezért választania kell, hogy mit fog tenni, és hogyan akar élni.
Mit kell tenni ilyen időszakban? A 30 éves válság zűrzavaros időszakában a legjobb, ha egy férfi egy időre megváltoztatja tevékenységi típusát, kipróbálja magát valamiben, amiről régóta álmodik. De jobb, ha ezt nem radikális módon tesszük, mint például a munkából való elbocsátás, hanem úgy, hogy a szabad óráinkban teszünk valamit. Még akkor is, ha a munka teljesen elviselhetetlen, mégis jobb, ha egy hónapot szánsz magadra. És ez idő alatt egyértelműen mindent eldönteni, megpróbálni valahogy megváltoztatni a munkakörülményeket, mérlegelni az előnyöket és hátrányokat.
Az aktív pihenés néhány ismeretlen helyen is segít túlélni ezt az időszakot, ahol új benyomásokra tehet szert, megváltoztathatja a szokásos hátteret, valamint mérlegelheti értékeit, elemezheti győzelmeit és eredményeit, reflektálhat a hibákra.
Általánosságban elmondható, hogy bármennyire is elvontan hangzik, meg kell próbálnia valamit megváltoztatni magában, elkezd álmodni valamiről, kitűznie magának egy célt, értéket találnia az egyszerű, ismerős dolgokban. És ha az önálló megbirkózás minden kísérlete után nem sikerül, akkor természetesen jobb, ha kapcsolatba lép egy szakemberrel.
És itt szeretnék visszatérni a cikk legelejéhez. A harmincas éveikben járó férfiak főleg valamilyen karrierváltás kérésével jönnek tanácsadásra. Ez tulajdonképpen egy nagyon fontos kérdés, mert ha egy nő képes valahogy érvényesülni, önmegvalósítani a feleség és anya szerepében, akkor egy férfi számára a társadalmi környezet a nagyon fontos, vagyis a megvalósítás a szakmában. Ezért gyakran ebben az időszakban döntenek a pályaváltásról. Általában valahogy így hangzik: „Világossá vált számomra, hogy egy dologba kell belemenni. Rájöttem, hogy az életben nem tudom megvalósítani minden érdekemet. Nem akarok rohanni. Fontos számomra, hogy fontossági sorrendet rendezzek, megértsem, merre tovább. Viszont félek, hogy ismét rosszul döntök, elveszítem az időt”.
Hol van az optimális kiút a harmincévesek válságának zűrzavaros időiből?
Vevői tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy két sík metszéspontjában fekszik.
1) 30 éves korában valóban érdemes átgondolni értékeit, céljait, prioritásait és életre vonatkozó törekvéseit. Ideje megérteni, hogy amit a társadalom, a szülők, a jelentős környezet kényszerített ki, valóban érdemes folytatni. Az értékek komoly átértékelésére kell sor kerülni, amelynek eredményeként az ember vagy mindent úgy hagy, ahogy van, de önként, vagy új eszméket talál.
2) Fontos, hogy nagyon világos legyen a foglalkozása és az életmódja, amelyet tovább tervez. Ennek a keresésnek aktívnak kell lennie, nem pedig passzívnak.
Nagyon jó dolgozni ilyen időszakban, és jövőképet alkotni a jövőről, valamiféle tiszta utat kikövezni a jövőbeni céljaidhoz. Ez az az időszak, amikor hasznos a stratégiai gondolkodás. A jó, részletes, érték alapú jövőkép önmotiváló, segít megérteni a jövőbeli kilátásait, irányt szab, és segít megbirkózni a bizonytalansággal és a szorongással. Az is nagyszerű, ha az Ön erősségei és tapasztalatai alapján 3-5 évre szóló személyes fejlesztési tervet készít.
Az önfenntartáshoz ebben az időszakban a tudatossági technikák is nagyon hasznosak, lehetővé téve, hogy jobban érezze magát, a testét és az életben történteket. Tökéletesen kiegyensúlyozzák az idegrendszert. A haraggal való munka, a haragkezelési technika, amely gyakran megjelenhet az erőtlenség érzéseire adott válaszként, szintén hasznos.
Összefoglalva a következőket szeretném elmondani. 30 év a változások korszaka. Ez az első komoly áttekintés, életem felülvizsgálata, kísérlet az évek során elért eredményeim értékelésére. Ez az az idő, amikor az értékek újraértékelése után új, inspiráló tereptárgyakat választanak. Ezért minden eddiginél fontosabb, hogy ebben az időszakban valaki ott volt, támogatott, melléd állt, új hobbijait osztotta meg, segített a változásban!
