Egzisztenciális Coaching Vagy Hogyan Lehet Jó életet élni A Munkahelyen. A. Langle Nyílt Előadása

2024 Szerző: Harry Day | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 15:38

Forrás

Alfried Langle gyakran jön Oroszországba, és láthatóan régóta ismeri az orosz lomhaságot. Tehát én, 20 perc késéssel, mégis lépést tartok az elejével. A nagy "streaming" nézőtér már megtelt, további székeket hoznak be. Hamarosan megjelenik maga az előadó is, tolmács kíséretében. Nyugodt és ősz hajú, kedves varázslónak tűnik. Miután megköszönte a jelenlévőknek és a szervezőknek, Langle megkezdi az előadást. Mért beszéde és kifejező hangja nyugalmat és nyugalmat teremt a közönségben

A munkahelyi egzisztenciális coaching célja a stressz csökkentése és a kiégés megállítása. Az egzisztenciális coaching elvek nemcsak a munkára, hanem a magánéletre is vonatkoznak.

15-20 évvel ezelőtt azért vált divatossá a coaching, mert elég őrült időben élünk, amikor a munka és a pihenés egyaránt gyors. Egyre nagyobb nyomás nehezedik a munkára. A munka egyre inkább automatizált és elvont. Ez magas követelményeket támaszt egy személy belső struktúrájával és szervezeti felépítésével szemben. Több lehetőség és ugyanakkor több követelmény.

Minden 10. évforduló alkalmával egyre nehezebb csendes helyet találni a pihenésre és önmagadra. Az ember elmerül az információs kísértések áramlatában. A személyes élet egyre sűrűbbé és intenzívebbé válik. A munkával is ugyanez a helyzet.

Jelenleg szükség van valamire, ami ellenezheti ezt a helyzetet. Erre a helyzetre válaszul belső struktúrát kell kialakítanunk, és válaszolnunk kell a kihívásokra. Személyesen jobban jelen kell lennünk az életben. Ellenálljon a ritmusnak és az automatizmusnak. Ez civilizációnk egyik jellemzője. Természetes, hogy az ember enged a sok lehetőségnek. Egy kávézóban vagy a WC -ben a TV -képernyők vagy az okostelefonok vonzanak minket. Evolúciós szempontból természetes, hogy nézzük, hol történik valami. És megéri a fáradságot, hogy eltereljük a figyelmünket, és például egy társra nézzünk.

Ez a helyzet megköveteli, hogy megtaláld a válaszod és menj a saját utadon. Többek között a nyomás miatt, amellyel a munka során találkozunk. A nyomás magas bérek formájában jelentkezhet, és akkor nehéz nemet mondani. Vagy a körülmények nyomást gyakorolhatnak, és dolgoznia kell, hogy gondoskodjon önmagáról, családjáról.

De van több is. Munkánk nagy részét gépekkel és számítógépekkel végezzük. Ez pedig más, mint például egy gazda. Gyakorlatilag nem maradt fizikai munka. A fizikai munka fáradtsággal jár. Ha fizikailag dolgozom, elfáradok, izzadok, és úgy érzem, dolgozom. És elvont munkával úgy tűnik, hogy hiányosan élek.

Az absztrakt munka kettévágást vezet be. És ezért utána sportra vagy baráti találkozókra van szükség. Ez teremti meg a hátteret, amelyben mindannyian megtaláljuk magunkat. Szembe kell néznünk egy olyan helyzettel, amikor a munka zúzó és csábító, és bele kell vonnunk magunkat ebbe.

Vannak, akik sok stresszben vagy felelősségben vannak, szükségük van valamilyen kíséretre, párbeszédpartnerre, hogy enyhítsenek ezen a bonyolultságon. A szervezetek vezetőinek olyan személyre van szükségük, aki lehetővé teszi számukra, hogy különböző szögből lássák a helyzetet. Ezért kialakult egy ilyen irány, mint a coaching.

Mi a coaching. Az edző olyan, mint egy kocsis. Az vezeti, aki a kocsit vezeti. Az edzést először a sportban használták. Ez részben felügyelet, segítségnyújtás és tanácsadás. Információk és megfigyelések, amelyek hozzájárultak az eredmények javításához.

Amerikában a 30-40 -es években a coaching kezdett behatolni a munka területére. A mai coaching egy speciális tanácsadási forma, amely egy adott témához kapcsolódik, amellyel a munka során találkozunk.

Ez nem családi vagy páros tanácsadás, bár a közelmúltban a coaching már elkezdett terjedni ezekre a területekre, az élet új területeire. A coaching kifejezés modernebb, mint a tanácsadás kifejezés. Nincs egyértelmű különbség a kettő között. A módszerek ugyanazok.

A tanácsadás célja a probléma tisztázása és a leküzdéséhez szükséges eszközök biztosítása. A coachingot olyan pszichopatológia nélküli emberek keresik, akiknek új információkra és új perspektívákra van szükségük a helyzetről kívülről. A coaching ügyfélnek meg kell állnia a saját lábán. Ezzel szemben a pszichoterápia szorosabb támogatást igényel.

Az egzisztenciális irányban a patológia alatt olyan problémákat értünk, amelyek megakadályozzák az embert abban, hogy azt tegye, amit akar. Például általános szorongásos zavar esetén a szorongás megakadályozza, hogy valaki moziba menjen vagy dolgozzon stb. Vagyis a pszichoterápia a rendellenességek kezelésére szolgál, a tanácsadás és a coaching pedig egészséges embereknek szól.

Sokféle coaching létezik. Van például életviteli coaching, amely az ügyfél életére, fő életterveire és karrierfejlesztésére összpontosít. Edzői munkákról fogunk beszélni. Arra összpontosít, hogy munkahelyi állapotban éljen. A kihívás pedig a munkafolyamatok optimalizálása, hogy kevesebb frusztráció legyen bennük. És persze kevesebb kiégés.

A coaching két pólus között zajlik. Egyrészt van egy pszichológiai pólus, majd megnézzük a belső folyamatokat. Ha egy személynek súlyos szorongása van, akkor megvizsgáljuk, hogyan csökkenthetjük a szorongást például egy előadás előtt. Ez a pólus arról szól, amire az embernek pszichológiailag szüksége van. A másik pólus szervezeti. Például az időgazdálkodás vagy a szervezeti felépítés. Itt inkább a világra tekintünk. És ezek között a pólusok között készségmunka van.

Próbáljuk meg ötvözni a coachingot egy személyközpontú egzisztenciális szemlélettel. Az emberi képességekből indulunk ki és haladunk a munkahelyi célok felé.

Az egzisztenciális coaching alapvetően nyitott a különböző coaching megközelítések felé, kombinálhatók. A hangsúly egy személyen, az érzésein és tapasztalatain van, de különböző eszközöket lehet használni, például gestalt, pszichodráma vagy szisztémás pszichoterápia.

Azon alapul négy alapvető motiváció elmélete (FM). Ennek az elméletnek az első aspektusa annak megértése, hogy mit tehet az ember. Ez közelít a valósághoz, az emberi képességekhez és korlátokhoz. A második szempont az idő, ami az élet felé forduláshoz szükséges. A harmadik szempont az értékek. Amit az ember szeret csinálni, ami megfelel a belső énjének. És akkor az ember úgy érzi, hogy tettei indokoltak. A negyedik szempont vagy eredmény pedig az, hogy az ember értelmet lát abban, amit csinál. Ha ezen eredmények bármelyike nem érhető el, akkor egzisztenciális szempontból a coaching hiányos.

Az egzisztenciális elemzés eljárási modelljét „személyes elemzésnek” nevezik. Lehetővé teszi a személy számára, hogy elfogadja a helyzetet, és beleélje magát.

Mi a probléma azokkal az emberekkel, akik edzőhöz fordulnak?

Leggyakrabban ez a stressz. Ennek a stressznek azonban különböző okai lehetnek. E problémák megértéséhez és strukturálásához használhatjuk az egzisztenciális modellt, amely négy alapvető motivációból (FM) áll.

1FM. A stressz összefüggésben lehet azzal, hogy a helyzet túlságosan igényes és sürgető. Nyomás, termelékenység iránti igény, állandó versenyhelyzet. Túlzott követelmények helyzet.

2FM. De a stressz más dimenzióban is lehet. Például egy személy hat hónapja dolgozik, de annyira unalmas. Természetesen fizetett, és ez a probléma. A munka vagy unalmas, vagy nincs értelme, vagy olyan hideg a kapcsolat. Egy személy azt mondhatja - problémáim vannak a kapcsolatokkal, az emberek nem fogadnak el, nem szeretnek. Vagy azt fogja mondani: fulladok, nincs elég időm, nem tudok kapcsolatot létesíteni azzal, amit csinálok. Ha csak a pénz vagy a termelékenység forog kockán, akkor az emberek csak tőke.

3FM. A stressz, amikor úgy érezzük, mintha gépekként, robotokként működnénk. Az ember elidegenedést tapasztal. A probléma ezzel a dimenzióval az, hogy a személy nem tudja, hogyan irányítsa magát. A stressz összefüggésben állhat önmagával vagy az emberekkel szembeni elvárásokkal. Tegyük fel, hogy én vagy a főnököm elvárják, hogy hibamentes legyek. Vagy a döntéseim, álláspontom nem számít a munkahelyen. Elküldenek egy másik osztályra, és nem kérdeznek. Az ember kíváncsi lesz - különben is ki vagyok én?

4FM. Sokan jönnek, és azt mondják, hogy nincs értelme a munkának. Dühösnek és frusztráltnak érzik magukat. A vállalatok nagyon összpontosítanak a célokra, bírságokat vagy ösztönzőket szabnak ki a célok elérésére. Ezután a főnök nyomást gyakorol az alkalmazottakra, hogy jutalmat kapjanak. Gyakran az emberek nem rendelkeznek belső meggyőződéssel arról, hogy amit csinálnak, valójában valaki, akinek szüksége van rá. A 4FM megsértésével összefüggésbe hozható olyan helyzet, hogy az embereket bántalmazzák, és stresszt tapasztalnak. Létrehozható például ideológiával.

Mi a szorongás? Ez az a helyzet, amikor a követelmények nem egyeznek a képességekkel. Ha úgy érzem, hogy bírom, akkor ez eustress, „kedvező stressz”, ahol megmutathatom képességeimet. És ha a lehetőségek nem elégségesek, akkor szorongás keletkezik. Ez egy önkihasználási helyzet.

A stressz mindig az az érzés, hogy „túl sok van ebből”. Itt vannak bizonyos következmények. Stimulálnak minket, és késztetést érzünk arra, hogy mindent a maximumra adjunk, vagy mindent feladjunk, és frusztráltnak érezzük magunkat. A túlzott igények ilyen helyzetei nyomást gyakorolnak ránk. És akkor elkezdünk olyan dolgokat csinálni, amelyekkel nincs belső megegyezésünk.

Ha stresszben vagyunk, akkor ez a belső harmónia megsértése. Az egzisztenciális elemzés folyamatosan belső konszenzussal dolgozik. A belső beleegyezés a belső "Igen". Ha nem csak azt gondolom, hogy „igen”, hanem meg is tapasztalom, akkor teljes mértékben jelen vagyok, érintkezésbe kerülök az érzéseimmel, van elképzelésem a helyzetről. Mind a négy FM -t érinti. Az egzisztenciális elemzés fő feladata annak megértése, hogy az ember belső egyetértésben van -e azzal, amit csinál.

Tekintsük az egzisztenciális coaching öt dimenzióját vagy öt eszközét

Eszköz 1. Keresd a belső harmóniát mindenben, amit teszel. Ez megakadályozza a stresszt, az elidegenedést önmagától, a megküzdési reakciókat. Ha belső megegyezés van, akkor is belefáradunk az esti munkába, de nem vagyunk kimerültek. És érezzük a belső kiteljesedést. „Igen, nehéz nap volt, de úgy érzem, valami jót tettem. El tudom fogadni a korlátaimat, de élvezem, amit tettem.” Nem vagyunk titánok vagy istenek, nagyon korlátozott lények, de a korlátok között mindig sok lehetőség van. Soha nem kaphatunk meg mindent, de csak keveset. De ennek elégnek kell lennie.

Eszköz 2. Megfelel az 1FM -nek. Az első alapvető motiváció a mottóból fakad: „Lásd a lehetőségeket”. Mit is jelent ez? Ennek köze van a valósághoz, ahhoz, ami adott. És tekintettel arra, amivel szembesülünk az életben. Az egzisztenciális coachingban meg kell találnunk és meg kell teremtenünk a teret a cselekvéshez és a szabadsághoz. Ez enyhíti a nyomást. Amikor lehetőségek vannak előttem, nem érzem, hogy kényszerítenék. A lehetőségek az emberi tér, ahol maradhatunk.

Fel kell tennie magának a kérdést: mi lehetséges ebben a helyzetben? Tehát ne essen pánikba, nézze meg, mit tud igazán tenni? Próbáld meg meghatározni és elfogadni magadnak. Például, ha egy diáknak nehéz vizsgája van útközben, akkor edzővel együtt edzhet, vagy leülhet egy könyvvel a könyvtárban. Szükségünk van egy bizonyos alázatra, alázatra, hogy elfogadjuk a lehetőségeinket.

Vagy például, ha a munkahelyen egy személyt a felettesei nyomnak, vagy az alkalmazottak bántalmazzák, akkor nem kell ehhez rögzítenie, hanem meg kell néznie, mit lehet tenni. Beszélhet főnökével vagy munkatársaival. Mindig tehetsz valamit. Ha ezek a lehetőségek nincsenek meg, akkor ez nem az én helyzetem, és el kell mennem innen. És ez a lehetőségekhez való kötődés kreatívvá tesz minket. Látok egy ösvényt, amelyen járhatok, nem szakadékot, de amelyen eleshetek. A szakadék veszélyes, és akkor elfordulhat a mélységtől, és megnézheti az utat, amelyen járok. A lehetőségekre összpontosítva a test nagyon fontos elem. A test az a lehetőség, amellyel élek az életemben. A testmozgás fontos ahhoz, hogy fokozzam a lehetőség érzését az életemben. A légzés fontos szerepet játszik a testmozgásban. A jóga évezredeken keresztül tanította a légzés fontosságát. A mély légzés belső teret teremt. Amikor van belső tér, megértem, hogy megtalálom a teret magam körül. És akkor védelmet teremthetünk magunk körül. Például a zaklatás elleni védelem. Tudok érvényesülni, és megvédem magam a zaklatástól vagy a túlmunkától. Amikor megértjük esélyeinket és lehetőségeinket, ez védelmet teremt számunkra. A coaching foglalkozásokon elmélyíthetjük a védelem érzését. - Keresd, amit itt és most megtehetsz. Ennek eredményeként több szabadságom van, tudok lélegezni és itt lenni. Legalább találj erőt a kitartáshoz. Különben el kell mennem. Ha nem lehetek itt, akkor káros maradni.

Eszköz 3. Megfelel a 2FM -nek. - Adj magadnak időt. Mi az idő? Az idő tér az életben. Ha úgy döntök, hogy időt szánok valamire, teret adok neki az életemben. Nincs más időnk, mint az idő, amelyben élünk. Mintha minden nap egy vékony kolbászdarabot vágnánk. Ezért adj magadnak időt, és tedd a dolgokat a saját tempódban, ne hagyd magad összezavarodni. És ne próbáljon gyorsabban haladni.

Az időnek két oldala van. Az első oldal: időt kaptunk. Amíg élek, megvan. Ezt biztosítja életem hossza. De előfordulhat, hogy eltelt az idő, és semmi sem történt. Időt vesztegettem, és nem kaptam semmit. A második oldal: van időnk, de ha nem szánjuk rá ezt az időt, akkor nincs rá időnk. Sok időnk van, de ezt az időt csak akkor használjuk fel, amikor eldöntjük, hogy mire szánjuk. Időt szánva a választott irányba fejlesztem magam. Ha elolvasok egy könyvet, és időt szánok rá, akkor benne lehetek ebben a könyvben, megtapasztalhatom. Ha nincs időm, elmegyek a McDonald's -ba, és zabálok egy gyorsételt. Időbe telik, hogy élvezem, amit megeszek. Az egzisztenciális szabály a következő: amire az időmet szánom, az az, amiért élek. Ha van időm, csak akkor élek. Ezért nagyon fontos, hogy időt szenteljünk a kapcsolatoknak, és akkor több élet lesz a kapcsolatban.

Az egzisztenciális elemzés során azt kérdezzük, hogy az, amire az ember időt fordít, valóban az, amit akar? Vagy csak hagyja, hogy történjenek vele a dolgok? Akkor egyszerűen nem él. És ez természetesen egzisztenciális stressz, mert tagadja az életet.

Ha szánok rá időt, akkor megnyitom magam a kapcsolataim és érzéseim előtt azzal kapcsolatban, amit csinálok. Eredmény: időt szánva a saját életünkre jutunk.

4. szerszám. Megfelel a 3FM -nek. „Tedd azt, ami fontos neked. Kövesse érdeklődését, meggyőződését, aggodalmát.” Ez az elv lehetőségeket rejt magában. Mert a belső potenciál számít. És ha ezt teszed, akkor hű vagy magadhoz. Például vizsgahelyzetben - tedd azt, ami érdekes. Ha nem talál érdeklődést, akkor abba kell hagynia ezt az üzletet. Ha csapatban zaklatást tapasztal, akkor kérdezze meg magától: érdekelnek ezek az emberek? Vagy csak félek munkahelyet váltani. Mire akarok figyelni? Mi számít nekem ebben a munkában? Csökkenthetem a túlterhelést, ha azt teszem, ami igazán fontos számomra. Ilyeneket választva nem hagyom magam, komolyan veszem magam, nem áldozom fel magam. És akkor úgy érzem, hogy amit csinálok, nagyon jól áll hozzám. Ez a határok meghúzásának képességéhez vezet. A coachingban ez az önbecsülés és mások értékének témáihoz vezethet. Az eredmény hiteles önértékelés. És amikor önértékelést tapasztalunk, nyitottak vagyunk a hiteles találkozásokra.

Eszköz 5. Megfelel a 4FM -nek. - Tedd, amit tenned kell. Az egzisztenciális fordulat fogalma: olyan tevékenységekhez fordulunk, amelyekben értelmet látunk. Ez Viktor Frankl egyik fő gondolata. Ehhez kicsit hátrébb kell lépnie önmagától, körül kell néznie és magába. Ez egy más dimenzió. Nézzen körül, nyisson, érezze a kérdést: Mire van itt szükség, miről van szó? Mi a fókusz ebben a helyzetben? Például most körülnézek, és megértem, hogy itt szükség van valamire, nevezetesen, hogy be kell fejeznem az előadást.

A negyedik FM azt mondja, hogy valami hatással lehet rám, de nekem is viszonyulnom kell másokhoz. Talán sokat szeretnék csinálni a munkában, de ha a szeretteimhez fűződő kapcsolataim több időt vesznek igénybe, ott nagyobb szükség van rám. Sok lehetőség van a munkahelyen, amikor átruházhat dolgokat. Egy főnökkel való konfliktus során láthatom, hogy mire van szüksége a főnökömnek? Ennek eredményeként nyitunk egy tágabb kontextusra, egy értékkontextusra. Így a lehetőségeket figyelembe véve, időt szánva, saját érdekeinket figyelembe véve kimegyünk a világba, és megkérdezzük, valójában hol van ránk szükség?

És akkor az életemnek van iránya. Érzem, hogy valamivel többet is hozzájárulok, mint amilyen vagyok. És ezt a valamit jelentésnek hívják. Arra vagyunk elhívva, hogy hozzuk magunkat ebbe a világba, hogy ittlétünk fontos legyen mások, tágabb összefüggések, például a család vagy a társadalom számára.