A Válság Mint Lehetőség

Tartalomjegyzék:

Videó: A Válság Mint Lehetőség

Videó: A Válság Mint Lehetőség
Videó: A válság mint lehetőség – Mészáros György előadása 2024, Április
A Válság Mint Lehetőség
A Válság Mint Lehetőség
Anonim

A válságnak számos definíciója létezik.

A válság két valóság ütközése: egy személy mentális valósága világnézetrendszerével, viselkedési mintáival stb. és az objektív valóságnak ez a része ellentétes korábbi tapasztalataival.

A hazai és külföldi irodalomban a "válság" kifejezés következő értelmezései érvényesülnek: a szünet, az az idő, amikor meg kell állni, gondolkodni és látni kell az út már lefedett részét; kritikus pillanat és fordulópont; az erő és az elégtelen alkalmazkodás ontogenetikai forrása; a bomlás, szünet időszaka.

A válságok elméletében a "válság" fogalma nem magát a helyzetet jelenti, hanem egy személy érzelmi reakcióját egy fenyegető helyzetre.

A válság oka lehet egy adott esemény vagy helyzet az egyén életében, vagy a meglévő (vagy kialakulóban lévő) személyes ellentmondások súlyosbodása. Összességében a pszichológiai válság F. Yu. Vasziljuk értelmezése szerint összetett és többdimenziós állapot, amely mozgósítja az egyén kreatív potenciálját, miközben rögzíti a test különböző alszerkezeteit.

A "válság" szó kínai szimbóluma két karakterből áll, amelyek közül az első "veszélyt", a másik "lehetőséget, lehetőséget" jelent. A "válság" (krisis - görög) kifejezés szó szerinti fordítása döntést, fordulópontot, eredményt jelent.

Titarenko T. M. Az életválságot hosszú távú belső konfliktusként határozzák meg az életről általában, annak értelméről, fő céljairól és azok elérésének módjairól.

G. Perry szerint az életválság jellegzetes vonásai a következők: a történések irányíthatatlanságának érzése; a történések váratlansága, az élet szokásos menetének megsértése; a jövő bizonytalansága; hosszan tartó szenvedés, bánat, veszteség, veszély vagy megaláztatás érzése.

Krízishelyzetben az embert olyan helyzetbe hozzák, amelyben alapvető szükséglet (értelemteremtő indíték) nélkülözik, vagy potenciális vagy tényleges fenyegetést hoznak létre erre, "amelyből a valódi emberi interakció során" nem lehet elmenni, és amely nem oldható meg rövid idő alatt és az ismerős kép.

A válság személyiségre gyakorolt hatásáról a kutatók véleményében két irány van: negatív és pozitív

Számos kutató, akik feltételesen a "negatív" iránynak tulajdoníthatók, a válságot negatív, többnyire véletlenszerű jelenségeknek tekinti az emberi életben, amelyeket el lehet és el kell kerülni.

A "pozitív" irány kutatói (LS Vygotsky, TM Titarenko, stb.) Számos kutató úgy véli, hogy a válság építő jelenség az ember életében, mint belső világa helyreállításának csúcsa, amely személyes növekedéshez vezet. a pszichológiai érettség és alkalmazkodóképesség növekedése.

E. Erickson szerint a válság az egyént a személyes növekedéshez, az "új élet" kezdetéhez, az élet akadályainak leküzdéséhez vezeti. A saját életének radikális újragondolása minden ember számára fordulópont lesz, amelynél jelentős érték- és érdekváltozások következnek be.

A pszichológiai jelenség megértésében a pszichológiai válságot: 1) szociálpszichológiai helyzetnek, 2) különleges állapotnak tekintik, amelynek megvannak a maga szubjektív és objektív jellemzői, 3) az átélési folyamat.

Libina A. úgy véli, hogy a válságok leküzdése további, mentális erőfeszítéseket igényel az embertől. Azok a személyek, akik sikeresen túljutottak a pszichológiai válságon, tapasztalatokat szereznek, bízik képességeikben és képesek megbirkózni a nehéz élethelyzetekkel a jövőben. Véleménye szerint azoknak, akik minden lehetséges módon "elmenekülnek" a döntés meghozatala, az időben történő választás elől, előbb -utóbb válságon kell átesniük.

Donchenko E. és Titarenko T. M.vegye figyelembe, hogy a válság megoldása következtében egy személy minőségileg új életmódra válthat. Sőt, mi volt a válságtapasztalatok oka és oka, a leküzdött reakció eredményeképpen reinkarnálódhat egy belső tapasztalattá, amely további elveket és életprogramot szabályoz.

Általában, a "pozitív" irány képviselői a válságot nem a katasztrófa fenyegetésének tekintik, hanem inkább azoknak a nehézségeknek, kritikus helyzeteknek, kedvezőtlen körülményeknek a kihívásaként, amelyekkel az ember életében találkoznak. Az ebben a helyzetben felmerülő változások iránti igény hozzájárul az ember önmegvalósítási, személyes fejlődési igényének kialakulásához, hozzájárul a teljes életre való vágy kialakulásához.

Ajánlott: