Stressz: Ellenség Vagy Segítő?

Tartalomjegyzék:

Videó: Stressz: Ellenség Vagy Segítő?

Videó: Stressz: Ellenség Vagy Segítő?
Videó: 5. Rész: Tudtad, hogy a helytelen táplálkozás segíti a stressz, vagy a depresszió kialakulását? 2024, Lehet
Stressz: Ellenség Vagy Segítő?
Stressz: Ellenség Vagy Segítő?
Anonim

Először is válaszoljon a kérdésre.

Mit gondol: kezelnie kell a stresszt?

Kíváncsi vagyok, megváltozik -e a véleményed az olvasás után.

100 évvel ezelőtt Hans Selye megfogalmazta a stressz fogalmát, és akkor is a tudós 2 típusra osztotta: hasznos és romboló. A stressz az egyik kategóriába sorolható, attól függően, hogy az adott személy hogyan reagál a forrására. Például egy szeretett személy elvesztése vagy az egészségre való fenyegetés szorongás (romboló), a lottó megnyerése eustress (más néven hasznos, pozitív). Egyszerűnek és érthetőnek tűnik.

Valójában minden bonyolultabb.

Végül is ugyanazok az események különböző módon érintik a különböző embereket. Mint az önszigetelésnél: egyesek számára ezek új lehetőségek, mások számára korlátok. És hogy milyen stresszt fog tapasztalni, sok inputtól függ: mentális stabilitás, hangulat, fizikai állapot, korábbi tapasztalat stb.

És még nehezebb.

A stressz a test reakciója a változásra. Bármilyen külső vagy belső változást az agy potenciális veszélynek tart. Annak érdekében, hogy ellenálljon ennek, kortizol, adrenalin és oxitocin termelődik. Minél magasabb a hormonszint, annál nagyobb a stressz. És elméletileg minél erősebb a stressz, annál károsabb az egészségre.

Szóval, de nem egészen.

Tovább a szórakoztató részhez.

A Harvard Egyetem kutatásai szerint a súlyos stressz csak akkor árt az ember egészségének, ha a stresszt károsnak tartja

Képzeld el, hogy valami nyugtalanít.

A szervezet reagál erre - a pulzusszám és a légzés fokozódik, a vérkeringés fokozódik, a hallás élesedik, a látás megváltozik - mindezt stresszreakciónak nevezik. Általában ezt az állapotot valami kellemetlen dologként élik meg, amelytől a lehető leghamarabb meg akar szabadulni.

Ismerősen hangzik, mi?

De mi van, ha a másik oldalról nézzük?

Tekintsük a fiziológiai változásokat, mint a szervezet felkészülési módját a közelgő veszélyre:

* a pupillák kitágulnak és éberebbé válnak

* gyors és sekély légzés telíti a vért oxigénnel

* az intenzív szívverés vérrel látja el az izmokat, ami veszély esetén segíti a futást vagy a támadást

* a gondolatok felgyorsulnak, hogy megkönnyítsék a fenyegetés felmérését és a döntések meghozatalát.

Így a test tele van energiával, és ezek a változások segítenek megbirkózni a közelgő veszéllyel és alkalmazkodni az új körülményekhez.

Nos, a kutatások azt mutatják, hogy ha így érzékeli a stresszt, az segítővé válik. A varázslat megtörténik: intenzív izgalom és pánikrohamok helyett koncentráltabb, nyugodtabb és magabiztosabb leszel. Igen, a szív gyorsabban ver, de az erek nyugodtak maradnak, mint nyugalmi állapotban. Amikor a szorongásos komponens megszűnik, a testi érzés hasonló lesz az öröm vagy bátorság élményéhez.

Kiderül, hogy a stresszhez való hozzáállása nemcsak érzelmi állapotát, hanem testi megnyilvánulásait is befolyásolja.

Tehát, amikor legközelebb úgy érzi, hogy a keze izzad, és a szíve kiugrik a mellkasából, ne feledje, hogy a test így kerül teljes „harci” készenlétbe. Ez azt jelenti, hogy jelentősen megnő az esélye, hogy megbirkózzon egy nehéz helyzettel.

Ajánlott: